Napjainkban újra téma lett a nyugdíjrendszer átalakítása.
Ennek megértéséhez előbb az alapokat kellene érteni, hogy miben és miért hazudik a diktatúra. Ehhez egy 2010-es írásomat ajánlanám kezdésnek, és utána kifejtem, hogy milyen hazugságai vannak még a diktatúrának és ezzel milyen újabb kifosztást készít elő....:(

A nyugdíjrendszeren folyó fideszes barkácsolás pontosan mutatja az aktuális hatalom felfogását emberről, társadalomról, államról és hatalomról. Az aktuális hatalom pedig a társadalom erkölcsi értékrendjéről tudósít. Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi miért történik ma Magyarországon nyugdíjügyben, a problémát folyamatában kell látni. Vagyis kicsit korábbról kell a vizsgálatot kezdeni, és kicsit szélesebb nézőpontból kell nézni, hogy megértsük a folyamatot, az összefüggéseket és a következményeket.

A társadalmak fejlődésük során különböző államokat hoznak létre az állam polgárai ügyeinek intézésére. A fejlődés során az államok közösségekké válnak. Már az se mindegy, hogy ezeket a közösségeket mi szervezi közösségbe. A feudális állam legfőbb közösségszervező ereje a közös terület, annak gazdasági egysége; a hierarchikus, Istentől eredeztetett, de emberi hatalom; a közös nép, a közös nyelv, a közös kultúra. A liberális állam egészen máshogy, más értékek mentén szerveződött közösséggé. A liberalizmus lényege az egyén, az egyén szabadsága, ezért a közössége is az egyén felől épül. Sok független egyén áll össze közösséggé. Ami összetartja és közösséggé szervezi őket, az a közös egyéni érdekek összessége. Ilyen lesz az államuk is. A szocialista állam közössége a közös ideológiára épül. Nincs egyéni érdek, csak az ideológiából következő közérdek van. Ilyen az állam felépítése is.

Az, hogy egy állam mennyire és hogyan gondoskodik a polgárairól, az következik az állam történelmi fejlődéséből, fejlettségéből, választott államformájából. A tisztán liberális demokráciában csak magánnyugdíj rendszer(ek) vannak (USA) a tisztán szocialista rendszerek (meg a hosszú távú gazdasági rendszereket leromboló, főleg Európát érintő világháborúk) öröksége a teljes körű állami szociális rendszer, benne a nyugdíjrendszer. A legtöbb országban viszont a történelem viharai következtében vegyes rendszerek vannak. Fontos szempont továbbá nyugdíjügyben a jogállam és a demokrácia kialakulása. Modern jogállamokról a teljes választójog megadásától, és demokratikus választások után létrejött hatalom esetén beszélhetünk, amikor a nép gyakorolja az ország felett a teljes szuverenitást, és az állam irányítójává a nép által alkotott jog válik.

A Magyar Köztársaság jelenleg még nem teljes, csak kvázi jogállam. A legfőbb jog (az alkotmány) a nép érdekében működik, de még nem a nép alkotta, illetve közvetlenül nem, csak közvetve hagyta jóvá. A nyugdíjrendszer viszont vegyes, a szocializmusból örökölten az állam alkotmányban vállalja a polgárai időskori ellátását. Korábbi munkaviszonytól függetlenül, állampolgári alapjogként. Alk. 70/E.§ Amikor egy modern jogállam kimondja, hogy állampolgári jogon gondoskodik az idősek ellátásáról, és az állampolgárai időskori ellátásának a helyzetét akarja elrendezni, akkor az alábbiakról kell intézkedjen a jog eszközével. Vagy azt kell törvényben szabályozza, hogy a polgárnak legyen kötelező, államtól független, a világ pénzügyi rendszerétől függő magán megtakarítása, amiből nyugdíjas éveiben a nyugdíját (tőkefedezeti alapon) maga finanszírozza, vagyis az állam az állampolgári felelőtlenséget kikerülve, felelőssé teszi az egyént saját időskori ellátásáért, vagy arról hoz törvényt, hogy a polgár időskori ellátásáról teljes egészében maga az állam gondoskodik. Ez utóbbi esetben az állam különböző rendszereket hozhat létre. Lehet ez a hagyományos felosztó-kirovó, de lehet ez állami biztosítói rendszer, ahol az állam nem csak virtuálisan, hanem valósan is felhalmozhatja a polgár munkás életében befizetett járulékait, és az alapján gondoskodik polgára időskori ellátásáról.

Azt kell megérteni, hogy mind a magán (hazai és nemzetközi pénzpiacoktól függő tőkefedezeti, mind az állami (tisztán felosztó-kirovó vagy bármilyen államtól függő vegyes) nyugdíjrendszer eltérő kockázatokkal jár. Ha az állam jól és tisztességesen akar eljárni, akkor ezt a kockázatot egyenlő arányban osztja meg. Vagyis olyan nyugdíjrendszert csinál, ami kb fele-fele részre osztja a kockázatot. Vagyis a majdani nyugdíj fele részben állami nyugdíjból, a másik fele magánnyugdíjból álljon. Vagyis ha egy államnak nem ilyen a nyugdíjrendszere, ha tisztességes és jót akar a polgárainak és nem becsapja őket, akkor ilyen irányú fejlesztést indít el. Hiszen jelenleg szinte egyik ország rendszere se ilyen még.

Magyarország 1998-ban a szocializmusból örökölt teljes állami nyugdíjrendszerből ebbe az irányba indult el. Aki dolgozik és munkajövedelme keletkezik, annak kötelezően előírta a magánrendszerű, tőkefedezeti nyugdíjalap rendszeres befizetésből (megtakarításból) felépülő nyugdíj rendszerét. Azért nem nagyobb arányban, csak 25%-ban, mert számítások szerint ennyit bír el átmenetileg, a rendszer működő képessé válásának idejéig, az állami költségvetés. Tehát ez teljes egészében a polgár saját fizetéséből megtakarított saját tőke. A saját nyugdíjának a tőke fedezete. Magántulajdon. Az állam azért hozott róla törvényt, azért kötelezte a polgárt takarékosságra, mert alkotmányban vállalta az ellátását. És ezt az ellátást így, kötelezően előírt magán megtakarítással kívánja teljesíteni. 25%-ban.

Tehát a magyar állam - az állam és a nemzetközi pénzpiac közti kockázatot – nem fele-fele, hanem 75%-25% arányban osztotta meg az állam és a magánszektor, a nemzetközi pénzpiac között. Jelen pillanatban úgy látszik, hogy az államnak nagyobb a kockázata, hiszen ha a jelenlegi ismeretek és a várható tendenciák alapján vizsgáljuk, a magánrendszer nagyobb és biztosabb hozamot kínál az állami rendszernél. Ezért lenne érthetetlen, amit az Orbán kormány csinál, hogy egyfolytában hazugságot kommunikál, hogy az állami rendszer a biztonságosabb. Ha nem tudnánk, hogy itt nem nyugdíjrendszer átalakítása zajlik, hanem csak az évszázad állami rablásának jól bevált fideszes kommunikációs technikáival és trükkjeivel való elfedése. Ugyanaz történik, mint alkotmányozás ügyében. Ahelyett, hogy a nyugdíjrendszerben levő valós problémák feltárására, javaslatok készítésére széles körű társadalmi konszenzuson nyugvó testületet hoznának létre, és az általuk tett javaslatot hajtaná végre a végrehajtó hatalom, helyette a hatalmat birtokló csoport a saját rövid távú érdekében cselekszik. Most éppen ellopja és feléli az állam hosszú távú eddigi - nyugdíjra félretett - tartalékait. Mert még arra sincs semmi információ, hogy milyen lesz a megszűntetett vegyes rendszerű magánnyugdíj helyetti új állami nyugdíjrendszer. Mert pl. az állam a teljes állami nyugdíjrendszeren belül is működtethetne 25%-ban tőkefedezeti rendszerben működő részrendszert! (De nem akarok ötleteket adni). Úgy látom, rosszabb jön.

A lényeg az, hogy az állam jelenleg nem az alkotmányos kötelezettségén, az időskori ellátás biztosításán dolgozik. Hanem az állam polgárait kényszerítéssel, erővel, birka módjára visszatereli a rosszabb és kockázatosabb állami nyugdíjrendszerbe. Miközben egy titkosszolgálati akciók mintájára szervezett elterelő kommunikációs offenzíva mögé bújtatva, az állami hatalmat birtokló, pártnak (szövetségnek) nevezett, maffia rendszerűen felépített hatalomtechnikai konglomerátum egyszerűen kirabolja az állam polgárait.