A magyar alkotmányos válság oka és megoldása
2012. január 6., 20:27
„A válság az egyetlen lehetőség ahhoz, hogy a bürokratikus szervezetek elvégezzék a szükséges változtatásokat, amivel alkalmazkodni tudnak a megváltozott környezethez.” Michael Crozier
Egy társadalom, egy ország legnagyobb bürokratikus szervezete az állam. Ha egy országnak – mint jelenleg Magyarországnak - egyszerre három alkotmánya van, de egyik se élvezi az ország teljes lakosságának a támogatását, és az alkotmányok hatályosságán és érvényességén is vita van, akkor ott alkotmányos válság van. A válság oka tehát nem külső, nemzetközi gazdasági vagy politikai hatalom. Hanem mi magunk vagyunk az oka, a vezetőink, politikusaink és maga a nép elmúlt 66 éves tevékenysége.
Az alkotmányos rend kialakulása
Az alkotmányos rend alapja az, hogy a hatalom honnan származtatja a hatalmát. A történeti alkotmányban ugyanis Szent István Istentől származtatott hatalma közel 1000 éves társadalmi és jogfejlődés után – 723 évvel ennek első állomása, az Aranybulla kiadása után – gyakorlatilag is a polgártól, néptől származtatott hatalomra változott. Ebben az időben – 1945-ben - a politikai hatalmat gyakorló képviselői hatalom akkor járt volna el helyesen, ha ebben a helyzetben megalkotja a népszuverenitásra épülő alkotmányt, melyben írásba foglalják a történeti alkotmány hatályba levő, használható elemeit. És ha a nép többsége ekkor köztársaságot akart, akkor egy népszavazással elfogadva az alkotmányt, az első írásos alkotmányba ezt az államformát írják bele. Ez lett volna az alkotmányos eljárás. De nem ez történt.
Az alkotmányos válság kialakulásának folyamata
Tehát az egyik ősbűnt az 1945-ös parlament képviselői követték el, akik a nép felhatalmazása nélkül és a történeti alkotmánnyal ellentétesen, megalkották az 1946. évi I. törvényt, ezzel megváltoztatva Magyarország alkotmányos rendjét, államformáját. A másik ősbűnt az 1948-ban választott parlamenti képviselők követték el, akik a már létező népszuverenitás elve mellett a nép felhatalmazása nélkül megfosztották Istent az addig neki tulajdonított alkotmányozó hatalomtól. És helyébe nem a népet, hanem annak csak egy (nagyobb) részét, a dolgozó népet tették. De úgy, hogy egyetlen aktussal - az 1949. évi XX. törvénnyel - kineveztették magukat a néppel alkotmányozó hatalommá, megalkották az alkotmányt, és létre is hozták azt az államot, amelyik megfosztotta a dolgozó népet a hatalma gyakorlásától. Tehát azt a jogalkotási, alkotmányozó technikát, amit a Fidesz is használt a saját Alaptörvénye megalkotásakor, azzal a kommunisták sértették meg elsőként az alkotmányos rendet. A Fidesz csak lemásolta, utánozta ezt az aljas technikát. Sőt a Fidesz még annyival rosszabb is volt a kommunistáktól, hogy alkotmányozó jogát nem a (dolgozó) néptől, hanem Orbán Viktortól származtatta.
A következő bűnt a 89-es rendszerváltók követték el. Mentségükre legyen mondva, hogy bűnük mellett – a nép nélkül módosított alkotmány mellett - ők már trükköztek, taktikáztak, és megpróbálták menteni a menthetőt. Így a ’90 végére, 3 lépcsőben elkészült módosításokkal, a 89-es alkotmány a társadalom többsége által elfogadott, jogállami alkotmánnyá vált, mely az alkotmány vonatkozásában végre tartalmazta a következőket:
1. az alkotmány ideiglenességét
2. a népszuverenitás elvét (minden hatalom a népé)
3. a képviselő alkotmányozó hatalmának korlátait
A következő bűnt az alkotmányos rend megsértésében a Fidesz 2010-ben megválasztott országgyűlési képviselői követték el. A kommunisták által alkalmazott technikával felhatalmazták önmagukat alkotmányozó hatalommal, majd ezen aktussal egyszerre meg is alkottak egy Magyarország Alaptörvénye nevű törvényt, amiről azt gondolják, hogy az egy új államnak az alkotmánya, alaptörvénye. Miközben az ENSZ alapokmánya és gyakorlata is egyértelmű ebben a kérdésben. Új államot csak az állam területén élő nép többsége hozhat létre. Pont.
Az alkotmányos válság mai tartalma
Itt tartunk jelenleg. Van egy történeti alkotmányunk, amit a nép többségének utólagos jóváhagyásával – mert benne van, hogy minden hatalom a népé – a politikai hatalom egy írott alkotmánnyal felülírt. Ezt a felülírást egy kisebbség nem fogadta el. Majd ezt az utólagos többségi jóváhagyást a jóváhagyók egy részének politikai vezetői (akik a 2010-es választáson többségbe kerültek) visszavonták, és az alkotmányos rendet figyelmen kívül hagyva megalkották saját – nem jogutód – államuk alkotmányát, Magyarország Alaptörvénye névvel. Ezzel csak az a baj, hogy Magyarország területén új alkotmányt alkotni és új államot érvényesen létrehozni a nép nélkül NEM LEHET.
Tehát van egy képviselők által korábban alkotott, nép által utólag legitimált Magyar Köztársaság Alkotmánya nevű alkotmány, ami nemzetközileg elismert, jogállami normákkal működő demokratikus államot, a Magyar Köztársaságot hozta létre és működteti. És a mai képviselők ezen alkotmány alapján nyerték el a mandátumukat. És vannak képviselők, akik ezt az alkotmányt utólag nem ismerik el – az általa adott mandátumot viszont igen – és ezen mandátum segítségével felhatalmazták saját magukat(!) a hatályos alkotmány megszüntetésére, és egy új alkotmány és új, nem jogutód állam megalkotására. Tehát van egy alkotmányunk és egy államunk, amit az általa választott képviselők többsége nem ismernek el, és van egy alaptörvény, és egy azzal létrehozott állam, ami viszont érvénytelen, mert alkotmányellenesen jött létre, de a hatalom azt tartja érvényesnek. Ez maga az alkotmányos válság, amikor részben ugyanazon a területen, részben ugyanazon lakosokkal két állam létezik egyszerre. Ez a polgárháborúk kirobbanásának leggyakoribb előzménye. Innen csak két lépés a polgárháború….
Az alkotmányos válság megoldása
Ha megfigyeljük, hogy mi okozza az alkotmányos válságot, akkor egyértelmű, hogy a népszuverenitás figyelmen kívül hagyása. Vagyis az, hogy a képviselők, a politikai rendszer győztesei és helyezettjeinek egy része, a nép részvétele nélkül alkotmányoz, és hoz létre a saját hatalma fenntartására – és nem a társadalom irányítására, kiszolgálására - különböző államokat.
Az alkotmányos válságot tehát nem a politikusok alkotta alkotmányok vagy politikai rendszerek cseréjével lehet megoldani! Mert az maga a válság oka!Hanem eljutottunk a felismeréshez, hogy ezt a válságot csak úgy lehet felszámolni, ha visszatérünk a népszuverenitás elvéhez, és a nép által alkotott alkotmányban fektetjük le a nép, a társadalom alkotmányos alapelveit, és az alapján építünk új demokráciát, új jogállamot.
Ennek első lépése a politikai rendszer átalakítása, azaz a politikai rendszer leváltása. Ebben van tapasztalatunk, de a 89-ben elkövetett hibákat nem szabad újra elkövetni.
A folyamat két szálon kell fusson egyszerre. A politikai rendszer győztesének meg kell érteni, hogy visszaélt a bizalommal és a hatalommal, olyant tett, amivel egy pillanatig nem maradhatna képviselő. Ez alól csak az ad felmentést, ha képviselőként részt vesz a rendszerváltás végrehajtása feltételeinek megteremtésében. Ehhez tartozik egy új, ügyvezető kormány megválasztása. Valamint az alkotmányos és jogrend eredeti helyzetbe való visszaállítása. Ami azzal kezdődik, hogy hatályon kívül helyezik az Alaptörvényt és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvényeket, a 2010. április 25. utáni alkotmány-módosításokat, és 2/3-os törvényeket.
Ezzel párhuzamosan az ellenzéki politikai erők részvételével egyeztetés kezdődik a nép alkotmányáról, és a nép által felépítendő új politikai rendszerről, új demokráciáról. Azt a hibát nem szabad újra elkövetni, hogy a rendszerváltás folyamatából kihagyjuk a népet, és azt se, hogy nem alkotjuk meg a nép alkotmányát. A többit már a nép alkotmány alapján felépített állammal és annak jogalkotásával el lehet végezni……
Így is eltart majd legalább egy évtizedig…..
Mert az alapoktól kell elkezdeni építeni egy teljesen új társadalmat!!!
Ahhoz, hogy a mostani rendszerváltás ne csak a politikai pártok hatalomváltása legyen, csak az adhat garanciát, ha azok a politikai szervezetek, mozgalmak, amelyek a kezdetektől fogva néphatalmat akarnak az Orbán rendszer helyett (CM, Egységfront Mozgalom) azok aktív résztvevőként vesznek részt a folyamatban és belülről ellenőrzik annak lefolyását. Csak ez ad garanciát a néphatalom érvényre juttatására, a politikai pártok és gazdasági érdekcsoportok titkos alkuinak megakadályozására, a rendszerváltás tisztaságának biztosítására.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés