Lehet valakinek „eltérő véleménye” egy vitában. Általában pont ez miatt van vita.
De ha egy jogász egy vitában a jogszabályokkal megcáfolt állítását ötödször is megismétli, azt állítva, hogy neki van igaza, akkor az onnan kezdve rosszhiszemű joggyakorlás, SZÁNDÉKOS HAZUGSÁG.
Előre elnézést kérek, kicsit hosszú lesz.
Pedig nem az összes hazugságáról írok, csak a fontosabbakról.
Nem azért teszem ide, hogy végig olvasd. Hanem azért, hogy egyben elérhető legyen a nyilvánosság számára, és csak idézni kelljen, ha valaki találkozik Bene Gábor jogban elkövetett hazugságaival.
Nem a személyem ellen szóló hazugságairól írok, azt majd rendezem vele személyesen, ha eljön az ideje.
A következő bejegyzésben leírom majd, hogy Gurabi Ágival közösen megtett lépéseik miatt miért kényszerülök a nyilvánosság eszközéhez folyamodni.
A lényeg, amivel Bene Gábor „nézetrendszere” (jogi hazugságai) cáfolhatóak:
A Magyarország nevű állam 1920. évi I. törvénye a háttérhatalom legnagyobb hazugsága.
Aki ezt megérti, az megérti a XX. század magyar történelmét. Meg a mostani jogi helyzetet is.
Mivel erre a törvényre szükség volt a trianoni békediktátum megalkotásához – egy ilyen tartalmú törvény nélkül nem jöhetett volna létre a békediktátum, és nem jöhettek volna létre az új államok a Magyar Királyság területén! – ezért meg kellett alkossák ezzel a tartalommal. Az nem számított, hogy a megalkotása idején jogilag minden elemében érvénytelen volt, saját maguk érvényesnek nyilvánították(!), és ezt erősítette meg később a trianoni békediktátum. Az tette UTÓLAG - a maguk alkotta nemzetközi jog segítségével - jogilag érvényessé.
Dr. Bene Gábor jogász megalkotáskori állapotában (!) elfogadja jogilag érvényesnek az 1920. évi I. törvénycikket, elfogadja jogfolytonos magyar államnak Horthy Miklós Magyarország nevű államát, államformájának a királyságot (miközben a törvénycikk az államformát nem is említi!).
(Dr. Bene Gábor jogászként azt a törvénycikket fogadja el jogilag érvényesnek, amit a Magyar Királyság területének egy részén – éppen azon, amit a békediktátum utólag /vagy előtte?/ magyar államnak kijelölt, a Horthy Miklós által jog nélkül, katonai közigazgatással vezetett területen – Károlyi Mihály (Friedrich István) választási törvénye alapján megtartott, 1920. évi nemzetgyűlési választáson megválasztott, és Nemzetgyűléssé alakult képviselők által megalkotott I. törvénycikket, mely JOGILAG ÉRVÉNYTELENÜL JÖTT LÉTRE, mely a címében nem írhatja le, hogy Magyarország I. törvénycikke /mert még nincs Magyarország nevű állam/, ezért magában a törvényben nevezi meg az általa létrehozott államot, amivel létrehozta saját magát. Ugyanez az ellentmondás megtalálható a 2011-es Alaptörvényben is, mutatva, hogy a készítők háttere, szellemisége ugyanaz.)
Ezzel szemben Dr. Bene Gábor jogász jogilag érvénytelennek tekinti ugyanennek a Nemzetgyűlésnek egy későbbi, 1921. évi XXXIII. törvénycikkét, mellyel ugyanez a Nemzetgyűlés a magyar állam jogába emelte azt a trianoni békediktátumot, amit ők írtak alá, és ami UTÓLAG TETTE JOGILAG ÉRVÉNYESSÉ a Magyarország nevű államot, és annak törvényeit, közte az I. törvénycikket is.
Dr. Bene Gábor jogász szerint az a jog, amit ő jognak tart. És amit ő nem fogad el jognak, az hiába érvényes és hatályos jog, szerinte nem az.
Ezért Dr. Bene Gábor jogásszal lehet vitatkozni jogról, de semmi értelme.
A joggal - jogszabályok idézésével - megcáfolt hazugságait másnap ugyanúgy fújja, mintha meg se cáfolták volna. Ez a feladata, a háttérhatalmi hazugságok terjesztése.
Ez olyan, mint amikor a kiütött bokszoló magához térése utáni első mondata az, hogy: Győztem!
Ezek után nézzük tételesen a fontosabb, jogban elkövetett hazugságait:
1. (legnagyobb) hazugsága az 1920. évi I törvénycikk szándékos félreértelmezése.
Az 1920. évi I. törvénycikk megalkotásának története:
1919. augusztus 1-én lemond a Tanácsköztársaság kormánya, helyét a szocdem Peidl kormány veszi át. Visszavonják a Tanácskormány rendeleteit, az állam nevét visszaváltoztatják Magyar Népköztársaságra. Augusztus 6-án a Magyarország egy részét elfoglaló, és Budapestet megszálló román hadsereg támogatásával, Friedrich István – a Károlyi kormány volt államtitkára - kb. 50 csendőrrel lemondatja a Peidl kormányt.
(Erőszakkal létrejöhet érvényes jog? Itt igen, mert ez nekik jó, beleilleszkedik a hazugságukba.)
A Magyar Nemzeti Tanácsra felesküdött József főherceg (aki előtte a Magyar Királyság régense volt és ő nevezte ki Károlyi Mihályt a királyság miniszterelnökének) KINEVEZI SAJÁT MAGÁT „Magyarország Kormányzójává”. Miközben olyan állam, hogy Magyarország, még nincs…
Majd kormányzóként kinevezi Friedrich Istvánt miniszterelnöknek. (Melyik államban? Magyarország kormányzójaként a Magyar Népköztársaságban, vagy a még nem létező Magyarország nevű államban?) József főherceg augusztus 23-án a Szövetséges Katonai Misszió tábornokainak nyomására Horthy Miklóst megerősíti a magyar Nemzeti Hadsereg főparancsnoki tisztségében, majd lemond. Gyakorlatilag átadja a hatalmat a kiürített terület felett Horthy Miklósnak, akiről ezen aktus miatt pontosan lehet tudni, hogy támogatóként kik állnak mögötte, kik fegyverzik fel a „hadseregét”.
Horthy Miklós a számára kiürített területen KATONAI KÖZIGAZGATÁST vezet be (tehát nem a Magyar Királyság jogát és közigazgatási rendszerét alkalmazza), majd Károlyi (Friedrich) választási törvényével nemzetgyűlési képviselő választást tartanak. „ … az ország mindazon részeiben megtartatván, amelyekben a választást ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette,”
Tehát eddig a levegőben lóg az egész, semmi nem törvényes vagy jog szerinti, egy szó sincs arról, hogy a választással az általuk uralt (számukra kiürített) területen új államot akarnak létrehozni. Ráadásul elismerik, hogy megszállt ország vagyunk.
A választás után a képviselők Nemzetgyűléssé alakulnak, és I. törvényük első pontjában jogszerűnek ismerik el azt, ami addig nem volt jogszerű!!!
Vagyis a törvénytelen létrehozásukat utólag saját maguk törvényessé teszik!!!
És azt hazudják, hogy ezzel az alkotmányosságot is helyreállították (hisz ez a törvény címe, csak az nincs benne, hogy ki és melyik állam alkotmányosságát állítja helyre), miközben az állami jogfolytonosságot se állították helyre. Mert ahhoz nem rendelkeztek belső szuverenitással a Magyar Királyság teljes területén, azt csak a békediktátum aláírásával, nemzetközi joggal tudták jogszerűen megtenni.
Tehát a békediktátum aláírásáig (gyakorlatilag 1921-ig, a XXXIII. törvénycikkig, a békediktátum Magyarország jogába emeléséig) semmi nem jogszerű, utána pedig visszamenő hatállyal teremtődik meg az állami jogfolytonosság. De nem belső szuverenitással, nem az előd állam jogával, hanem külső szuverenitással, a győztesek nemzetközi joga segítségével. Ezzel viszont államként, a nemzetközi jog alanyaként, megszüntetik a Magyar Királyságot, ami alkotmányos jogszakadáshoz vezet. Mert a Magyarország nevű államot nem a Magyar Királyság joga alapján hozták létre.
Tehát a két törvény együtt vezetett a Magyar Királyság nemzetközi jog szerinti megszűnéséhez, az állami jogfolytonosság nemzetközi joggal való helyreállításához, és az alkotmányos jogszakadáshoz, a Történeti Alkotmány jogi hatályvesztéséhez.
Ez az 1920. évi I. törvénycikk története, és kapcsolódása a trianoni békediktátumhoz.
A KETTŐ ÖSSZETARTOZIK!!!
Azért és így (ilyen hazug előzmények után) kellett megalkotni az 1920. évi I.tc-et, hogy a békediktátum nemzetközi jog szerinti érvényes új államokat hozzon létre a Magyar Királyság egykori területén.
Mert ha az 1920. évi I. törvény a Magyar Királyság és annak alkotmányos rendje helyreállításáról szólt volna, akkor a területén jogszerűen nem jöhettek volna létre az új államok!!!
Ezt a tényt – a magyar politikai elit és Horthy Miklós részvételét a Magyar Királyság megszüntetésében és az alkotmányos jogszakadás előidézésben – akarják eltakarni azzal a háttérhatalmi hazugsággal, hogy ez a törvény helyreállította az alkotmányos jogfolytonosságot.
Ezt a háttérhatalmi hazugságot terjeszti Bene Gábor is, több jogász professzorral együtt.
Miközben szöveg szerint nincs benne a törvényben, hogy Szent Korona és Magyar Királyság.
Ha nincs benne, az jogilag (de logikailag is) azt jelenti, hogy NEM ARRÓL SZÓL.
„Röviden” ennyi a tc. története, amiről Bene Gábor azt állítja, hogy a Történeti Alkotmány jogfolytonossága és a királyság államforma helyreállításáról szól. Miközben a tc. preambulumában már az elején benne van, hogy hatalmukat (államalkotó jogukat) nem a Történeti Alkotmányból, nem a Magyar Királyság jogából eredeztetik, hanem abból a nemzeti szuverenitásból, amiből a többi új állam, illetve az is benne van, hogy az államformával (a királysággal) és az állami jogfolytonossággal (a Magyar Királysággal) kapcsolatos kérdéseket a békekötés után fogják rendezni.
(Mert gondolhatták, hogy a békediktátum majd rendezi ezt a kérdést? Vagy pontosan tudták?)
Viszont a Magyarország nevű állam 1945-ben nem szűnik meg.
lásd 1946. évi I. tc. (Magyarország államformájáról).
Majd az 1947-es párizsi békekonferenciát, ahol a trianoni békediktátumhoz hasonlóan államként (a nemzetközi jog alanyai államok, és nem országok) Magyarország az aláíró fél.
Tehát a Magyar Népköztársaság Alkotmánya nevű TÖRVÉNY-t Magyarország Nemzetgyűlése Magyarország 1949. évi XX. törvényeként alkotja meg, és nem a Magyar Népköztársaság I. tc-ként, ahogy ezt Horthy Miklósék tették az 1920. évi I. tc-el.
Ezért lesz jogfolytonos magyar állam Magyarország helyett a Magyar Népköztársaság, és ugyanezért lesz jogfolytonos magyar állam a Magyar Népköztársaság helyett a Magyar Köztársaság.
Mert mindkettőt az előd állam joga alapján alkották meg. Ez hiányzik az 1920. évi I tc-nél, ezért kellett a nemzetközi jog a jogfolytonosság létrehozásához.
Tehát megalkotásakor nem volt jogfolytonos magyar állam Horthy Magyarország nevű állama (és ugyanezért NEM JOGFOLYTONOS MAGYAR ÁLLAM az Orbán vezette Magyarország nevű diktatúra). A kettő között az a különbség, hogy Horthy Magyarország nevű államát az államok jogát szabályozó nemzetközi joggal (a trianoni békediktátummal) jogfolytonos magyar állammá teszik, míg ez az aktus az Orbán Viktor vezette, alkotmányellenesen és a nemzetközi joggal ellentétesen létrehozott Magyarország nevű diktatúránál elmaradt. Ezért utóbbi egy jogilag érvénytelen, nem magyar állam.
2. hazugság.
A történeti alkotmány 1944-es hatályvesztése.
A háttérhatalmi propaganda azt állítja, hogy az 1920. évi I. tc. megteremtette az alkotmányos jogfolytonosságot a Magyarország nevű államban, és a Történeti Alkotmány a német bevonulás miatt vesztette hatályát. De ez többszörösen bizonyítható HAZUGSÁG.
Eleve ott kezdődik, hogy a Történeti Alkotmány két okból se lehetett hatályban.
(Ami nincs hatályban, az nem tudja hatályát veszteni)
Egyrészt, mert a békediktátum aláírásával hatályát vesztette, és nem történt olyan jogi aktus (a nép részéről) amivel hatályába visszahelyezték volna. (Pedig megtehették volna, de másra szerződtek.)
Másrészt azt ők mondják, hogy a német „megszállás” miatt vesztette hatályát.
Ha ez igaz lenne, akkor csak az 1920. évi I. törvényt kell elolvasni, mely írja, hogy 1920-ban megszállt ország voltunk. Tehát ha a megszállás az alkotmány hatályvesztését eredményezi (ahogy ők mondják) akkor ez már 1920-ban megtörtént.
Ráadásul Mindszenty 1945 végén - pont az államforma vitájában - az alkotmányra hivatkozik (nem tudta, hogy 44-ben hatályát vesztette?) és a köztársasági elnök a 46. évi I. tc-ben az „Alkotmányra” teszi le az esküt.
Tehát még a kisgazdák, akik Bene szerint Vorosilov miatt alkották meg a köztársasági államformát, azok is úgy tudták, hogy a Történeti Alkotmány hatályban van.
(Mert milyen más alkotmányra esküdtek volna?)
Tehát 1946-ban az a hazugság, hogy Horthy Miklósék helyreállították az alkotmányos jogfolytonosságot, még tartotta magát, a kisgazdák is ebben a tévedésben voltak.
Ebből látszik, hogy ezt a 44-et UTÓLAG találták ki. Csak nem voltak elég körültekintőek.
44-ben nem az alkotmányosság sérült, hanem az állami szuverenitás (az se nagyon, hiszen Horthy Miklós nem azt nevezi ki miniszterelnöknek, akit a németek akartak, és állami szinten szövetségesek maradtunk a németekkel.
3. hazugság
45-49 közötti események,
A nemzetgyűlés 1944-ben (44. évi VIII. tc) 1 ÉVVEL meghosszabbította saját mandátumát.
Nem határozatlan időre, mint az I. világháború idején, hanem csak 1 ÉVRE.
(Tehát a Nemzetgyűlés volt tagjainak 1946-47-ben, az emigrációban tett összehívási kísérletei jogilag érvénytelenek, mert a képviselők mandátuma már 1945-ben lejárt.)
Amikor ez az 1 év 1945 júliusában lejárt, általános választást tartottak.
Ezt a választást a Kisgazda Párt nyerte 53%-os többséggel (Orbán most 52 %-al nyert.)
Első törvényük az 1945. évi XI. törvény, melyben az 1920. évi I. törvénycikk alapján MAGUKNAK alkotmányozó hatalmat adtak. Tehát a kisgazdák foglalták újra törvénybe, hogy az alkotmányozó hatalom a Nemzetgyűlés, vagyis a képviselők. Erre hivatkoztak 49-ben a kékcédulás választáson többségbe került kommunisták, amikor a Magyar Népköztársaság Alkotmányát megalkották.
Tehát de jure (ahogy Bene mondaná) Magyarország 1949. évi XX. törvénye az állam egy korábbi jogára hivatkozva (pont arra az 1920. évi I. tc-re, amit Bene jogilag érvényesnek tart, illetve az abból alkotott 1945. évi XI. tc-re hivatkozva) JOGILAG ÉRVÉNYESEN jött létre, a vele létrehozott Magyar Népköztársaság a nemzetközi jog szerint jogfolytonos magyar állam. Ráadásul nem is alkotmányt alkottak, csak egy megtévesztésül alkotmánynak nevezett TÖRVÉNY-t, az 1949. évi XX. törvényt, ami egyben állami alaptörvény. A kommunisták sokkal jobban ügyeltek a látszatra, a jogalkotás formai szabályainak betartására, mint 2011-ben a Fidesz.
Igen, arról beszélhetünk, hogy milyen körülmények között zajlott a kékcédulás választás, és valós képviseletet eredményezett-e, de ez nem jogi kérdés. Mert akkor arról is kellene beszélni, hogy milyen körülmények közt történt meg az 1920. évi vagy a 2010. évi választás, milyen erők és hogyan befolyásolták a választást és annak eredményének megállapítását.
Mert akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy ezen választások eredményeit a háttérhatalom (és a hatalmon levők) már előre kialakították, maga a nép általi szavazás pont azt az eredményt hozta, amit előre megterveztek. De ismétlem, ez háttérhatalmi, hatalom-technikai, és nem jogi kérdés.
Ha viszont JOG HELYETT ezt a háttérhatalmi technikát akarjuk követni, akkor érvénytelen jogként elsőként az 1920. évi I. tc-et kell elvetni, és utána mindent! Mert minden további arra épült.
És akkor nincs magyar állam, mert annak megszüntetését maga a Magyar Királyság Országgyűlése indította el 1918. nov. 16-án, és fejezték be Horthyék az 1920. év I. tc megalkotásával és a trianoni békediktátum aláírásával. „Mindezeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált.” Ezt nem én mondom, hanem a Bene által elfogadott 1920. évi I. tc.
Tehát vagy azt mondjuk, hogy Magyar Királyság van, és akkor nincs nemzetközi jog szerint létező magyar állam 1920 óta (tehát nincs magyar államunk, pont úgy, mint a kurdoknak nincs kurd államuk) és többet nem is lesz, mert már megint kisebbségben vagyunk a saját államunkban.
Vagy tiszteletben tartjuk az alkotmányunkat, (és amint lehet, visszaállítjuk a jogfolytonosságát) de a győztesek nemzetközi joga és az általuk jogfolytonossá tett magyar állam (Horthy Miklós Magyarország nevű állama) joga szerint járunk el a továbbiakban, és akkor az van, amit én írok.
A jogfolytonos magyar állam 1920-tól 1949-ig Magyarország (a 47-es párizsi békediktátummal megerősítve), 1949-89 között Magyar Népköztársaság, 1989-től a mai napig Magyar Köztársaság.
És beszélhetünk az államformáról is, ami először királyság, ami jogilag a békediktátum után (ahogy az 1920. évi I. tc. preambulumában vállalták) az 1921. évi XLVII. törvényben szerepel először, (tehát törvény hozza létre, nem alkotmány). Majd ezt az államformát változtatják meg egy másik törvénnyel köztársaságra, úgy, hogy az állam neve változatlanul Magyarország marad. Tehát az állam neve az 1946. évi I. tc előtt és után is Magyarország. Majd ez a köztársasági államforma változik 49-ben népköztársaságra, és 89-ben újra köztársaságra.
A 2012-es Orbán Viktor vezette Magyarország nevű diktatúra meg jogilag érvénytelen, és nem jogfolytonos magyar állam, a háttérhatalom pont azért hozta létre, hogy megakadályozza az állami és alkotmányos jogfolytonosság helyreállítását a Magyar Királysággal. Mert az 1989-ben megalkotott Magyarország ideiglenes Alkotmányával pont ezt lehet megvalósítani!!!!
(A diktatúra „államformája” meg saját érvénytelen Alaptörvénye szerint: köztársaság.)
Tehát vagy ez, vagy az. Vagy nincs magyar állam a nemzetközi jog szerint, (és azt mondjuk magunknak, hogy van Magyar Királyságunk az egykori területei felett, csak a „körülmények miatt” nem működik – vagyis mégsincs) vagy van jogfolytonos magyar állam, de az a Magyarország nevű állam jogutód állama, a Magyar Köztársaság. Az érvényes és hatályos alkotmány meg a képviselők által 1989-ben alkotott Magyarország (ideiglenes) Alkotmánya. És akkor ez utóbbinak megfelelően járunk el, mert EZ TESZI LEHETŐVÉ, hogy JOGILAG ÉRVÉNYESEN és a nemzetközi jognak is megfelelően BELSŐ SZUVERENITÁSSAL helyreállítsuk az állami jogfolytonosságot a Magyar Királysággal!!!
Mert ez kell ahhoz, hogy utána helyre tudjuk állítani az alkotmányos jogfolytonosságot, és megkezdhessük a tárgyalást a békediktátum megszüntetéséről.
Amit 100 éve nem tudunk megtenni a háttérhatalmi hazugságok miatt.
De az nem megy, hogy a kettőt a háttérhatalom érdekének megfelelően Bene és társai SZÁNDÉKOSAN összekeverik-összekutyulják annak érdekében, hogy az emberek – de még a jogászok se – ne értsék, hogy mi történt. És az emberek olyat követeljenek, amiről Benéék is tudják, hogy nem megvalósítható. Így és ezzel érik el (100 éve), hogy az maradjon fenn, amit a háttérhatalom akar, amit 1920-tól folyamatosan létrehoztak.
4. hazugság.
A 89-es Ideiglenes Alkotmány létrejöttének és érvényességének megkérdőjelezése.
Pedig csak a 89. év XXXI. törvénnyel módosított preambulumot kellene értőn elolvasni.
„ …az Országgyűlés - hazánk új alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”
Tehát egy előző pontban bizonyított, jogilag érvényes, jogfolytonos magyar állam Országgyűlése által, 2/3-os többséggel, érvényesen alkotott és hatályba léptetett TÖRVÉNY (megtévesztésül alkotmánynak nevezett állami alaptörvény) MÓDOSÍTÁS (az 1949. XX. törvény módosítása), mely IDEIGLENES Alkotmányt hozott létre, aminek a neve Magyarország Alkotmánya.
Éppen azért kell megkérdőjelezzék az érvényességét, mert mint előző pontban írom, a 2015-ös Felismerésemből kiderült, hogy a 89-ben alkotott ideiglenes Alkotmánnyal HELYRE LEHET ÁLLÍTANI AZ ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁGOT a Történeti Alkotmánnyal IS, amit viszont az ő hazugságaikkal nem lehet megtenni. Ezt bizonyítja, hogy 2010-ben még nem tartották érvénytelennek, hiszen a TAHSZ éppen azzal az Orbán kormánnyal akarta helyreállíttatni a jogfolytonosságot, amit a 89-es alkotmány alapján választottak meg. Akkor nem volt érvénytelen?
5. hazugság
Az Alaptörvényt érvényes jognak fogadja el, miközben jogilag annyira egyszerű bebizonyítani, hogy érvénytelen (miközben azt, amire az Alaptörvény a jogfolytonosság miatt hivatkozik, azt meg nem fogadja el érvényes jognak). Ilyen ellentmondásai vannak a gondolkodásának, és ezt hosszabban nem is érdemes leírni. Ez Alaptörvény érvénytelenségét már több helyen bizonyítottam, keress rá.
6. hazugság
Magyarország mai államformája Királyság.
Ha zsarolás hatására törvény nem születhet, akkor az 1920. évi I. törvénycikk hogyan született?
Miért nem a Történeti Alkotmány vagy a Szent Korona joga alapján a Magyar Királyságot hozta létre a törvénycikk? És miért a nemzeti szuverenitásra hivatkozva egy Magyarország nevű államot?
Na innen kezdve hazudik Bene Gábor egyfolytában. Mert érvényesnek fogadja el az érvénytelent, és érvénytelennek a jogilag érvényesen alkotott törvényeket.
Velem az a baj, hogy nekem van türelmem és jogi tudásom ahhoz, hogy kibogozzam ezeket a szándékosan összekevert hazugságokat.
Az egész ott kezdődik, hogy szándékosan összekeverik a sorrendet. Alkotmánynak van állama és nem az államnak alkotmánya. Ezért nem alkothat állam alkotmányt, csak alaptörvényt.
Alkotmányt az Isten ad, vagy a nép alkot. Pont.
Más nevű jogfolytonos államot meg csak akkor lehet létrehozni, ha az előd állam alaptörvényével, jogilag érvényesen alkotják meg. Ha nem, akkor az új állam nem jogfolytonos állam. Ha egyáltalán állam lesz a nemzetközi jog szerint, vagy csak egy államnak hazudott szervezet marad.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés