Említettem, hogy a 100 ezer Nyilatkozat összegyűjtése előtt 3 másik lehetőség is van arra, hogy a Magyarország nevű diktatúra BÉKÉS felszámolását elindító Jogi Fórum összeüljön.
És azt is írtam, hogy innen kezdve nyíltan fogok beszélni, írni arról, hogy melyik, hogy áll.
Nos, jelenleg úgy áll a helyzet, hogy nagy valószínűséggel csak két lehetőségünk maradt.
A harmadik a rendőrség lett volna, de a rendőrség vezetője még csak tudni se akarja, hogyan állhatna a nép mellé, hogyan lehetne a magyar nép megmentője.
Az országos rendőr főkapitány titkársága – harmadszori, írásbeli megkeresés után - a főkapitány utasítására hivatkozott, amikor elutasította a személyes meghallgatásra vonatkozó kérésemet. (Az első két esetben vagy el se jutott a kérésem hozzá, vagy az apparátusa mögé bújva próbált kibújni a felelősség alól, mert az válaszolt helyette.)
Ezzel annak a lehetőségét utasította el, hogy MEGISMERJE, hogyan menthetné meg a saját életét, és hogyan lehetne a rendőrség az ő vezetésével a magyar nép megmentője, hogyan lehetne (maradhatna) a rendőrség a diktatúra BÉKÉS felszámolása, az alkotmányos rend BÉKÉS HELYREÁLLÍTÁSA idején a közrend és a közbiztonság fenntartásának szervezete!
Ezzel a döntésével a rendőrség vezetője egyértelműen jelezte, hogy nem a magyar nép, hanem a háttérhatalmi diktatúra rendőrsége, és kitart az alkotmányellenes, tömeggyilkos és népirtó diktatúra védelmében! Mert még tudni se akar arról, hogyan szabadulhatna abból a csapdából, amihez hasonlóban pl. 56-ban, a mosonmagyaróvári határőrtisztek voltak.
(Vagy a hatalom akasztja fel őket, mert nem teljesítik a parancsot, vagy a nép, ha teljesítik. Akkor, ott, ez utóbbi történt. A tömeg meglincselte és fölakasztotta a tömegbe lövetőket.)
Tehát a főkapitány egyértelműen jelezte, hogy a magyar nép - a diktatúra felszámolásában - nem számíthat rá és a rendőrségre!!!
Ugyanis a javaslatom nem titok, egyszerű technikai lépés, amivel a főkapitány a mostani kényszerpályáról egy olyan pályára léphetne, amivel magának, a jogvégrehajtó rendőrségnek (a rendőri állománynak) és a népnek is jót tenne.
Ha tudná ezt a lépést, már megtehette volna. De nem tette meg, és tudni se akarja.
Annyira fél a kinevezőitől, hogy nyilvánosan még találkozni se mer velem.
De még titokban, számára megoldható operatív úton se!
Hogy ez a döntés milyen következményekkel jár számára, a rendőrök számára és számunkra, arról később, egy másik bejegyzésben írok majd.
Csak emlékeztetőül, a teljesség igénye nélkül, hogy eddig KI MINDENKI ÁLLÍTHATTA VOLNA MEG EZT A DIKTATÚRÁT, CSAK AZZAL, HA KIMONDJA AZ ALAPTÖRVÉNY JOGI ÉRVÉNYTELENSÉGÉT. Mégse tették…pedig kértük őket!
Íme a lista:
1. Az OGY ellenzéke már 2011-től
2. Az Alkotmánybíróság
3. Sólyom László, Tölgyessy Péter, Id.Lomniczi Zoltán a Történelemtanárok fórumán
4. Akiket 2011 őszén megszólítottam (alkotmányjogászok, jogi intézetek, neves személyek)
5. A D-Day szervezői (Kónya Péter, Árok Kornél)
6. A Milla a 2011. okt.23-i, 100 ezres Erzsébet hídi tüntetésen
7. 2011. dec.30-án az Opera melletti tüntetés szervezői (minden szervezet, 3 OGY képviselő)
8. Majtényi László az Operaház melletti 80 ezres tüntetés szónoka (ez volt a 2. lehetősége)
9. A parlamenten kívüli új pártok (A Szolidaritás, Seres Mária, Kasler Árpád, Szili Katalin)
10. A „balliberális” ellenzék összes pártja, 2013-ban (nekik ez volt az utolsó esélyük)
Ez csak 2014-ig, amíg még a képviselők kezében volt a felszámolás lehetőségének elindítása, és egyetlen ember is elindíthatta volna a diktatúra felszámolását. De egy se tette meg!!!
Ezután az új helyzetben, 2014-től, amikor már csak társadalmi összefogás és nagy tömeg indíthatta meg a diktatúra felszámolását, jöttek a „nemzeti oldal” tagjai.
Az MSZ-től az MVSZ-ig, fölsorolni is hosszú lenne.
De hiába voltak a viták, egyik se mondta ki az Alaptörvény jogi érvénytelenségét, amivel el lehetett volna indítani a diktatúra felszámolását. Ezt a mai napig se tették meg.
A mostani helyzet előtti utolsó esély az olyan összefogásra, ami a diktatúra felszámolását elindíthatta volna, az a kényszerszurit megakadályozandó 2020-as „Karácsonyi Felhívás” volt. De a diktatúra felszámolását elindító, a Szabadság Mozgalom által készített, Jogi Fórum összehívását eredményező Nyilatkozat mellé csak Oláh Sándor és Heffner Attila, valamint az MVSZ és az Orvosok (Pócs Alfréd, Tamasi József) álltak. Mint kiderült, az utóbbiak csak azért, hogy a döntő pillanatban elárulják a kezdeményezést, támogatóikat és a magyar népet, és ezzel megvédjék a diktatúrát.
Velük 4 hónap alatt közel 20 ezer Nyilatkozatot gyűjtöttünk (Tamasi József szerint: „ha teljes vállszélességgel a Nyilatkozat mögé állunk, meglett volna a 100 ezer”). Azóta csak a Szabadság Mozgalom - egyedül - újabb 30 ezret gyűjtött, ezzel elértük az 50 ezer Nyilatkozatot. Ez csak a fele a szükségesnek, de már a fele! Itt tartunk most.
Hogy 50 ezer Nyilatkozat mennyire elég, az rövidesen kiderül. Mert arra már nincs idő, hogy a másik felét is összegyűjtsük. A 8 millió felnőtt állampolgárból ennyi értette meg, hogy mi az alkotmányos kötelessége, és hogy hogyan lehet BÉKÉSEN felszámolni ezt a diktatúrát.
De elfogyott az idő, a diktatúra a nép kifosztása után nyílt népirtásba kezdett, amire a magyar népnek maga és az emberiség fennmaradása érdekében lépnie kell.
De ez előtt még mindig van két esélyünk a Jogi Fórum idei megtartására, a diktatúra BÉKÉS felszámolásának elindítására. Amíg ezt nem léptük meg, ne másra koncentráljunk!
Rövidesen beszámolok róla, hogy hogyan halad a másik két lehetőség szervezése.