Súlyos cím és súlyos lesz az is, amit a cím kapcsán el kell mondanom. Mert olyan speciális helyzetbe kerültem, ahol az elsők közt volt lehetőségem meglátni azt, ami ezután következik a magyar politikában. Még nem tértem teljesen magamhoz a tegnapi „élménytől”, ami a Szolidaritás által „lenyúlt” tüntetés egyeztetésén történt, de ma is csak az az első szó, ami eszembe jut róla, hogy DÖBBENET!!!

 

(Az írás további részleteit még a mai nap – még az idén – feltöltöm, hogy aki eddig nem értette, az megértse végre, hogy milyen év kezdődik holnaptól. Hogy a baloldalból és a Fidesz-Jobbik jobboldalból kiábrándult egyszerű civil szavazók és a liberális koalícióhoz csatlakozó politikai szervezetek és civil mozgalmak is lássák végre, hogy kihez csatlakoznak, kiben akarnak bízni, ki és miért hívja őket utcára, ki és mire akarja felhasználni őket és a társadalmi elégedetlenséget.

 

Nem azt mondom, hogy nem kell utcára menni, és nem kell elsöpörni az Orbán rendszert. Már az idén AZÉRT KELLETT VOLNA KIMENNI, és nem bohóckodni! Csak amikor erre akartam rávenni a 2-ai tüntetés szervezőit - elsősorban a Millát és a Szolidaritás vezetőit, majd később az Országgyűlés ellenzéki képviselőit - akkor durván elutasították minden ez irányú kezdeményezésem. Mocskoltak, hitelteleníteni akartak, vagy csak hallgattak a kezdeményezéseimről, mint az ellenzéki képviselők. Tehát nem az utcára menéssel és az Orbán rendszer eltakarításának jelszavával van a baj, hanem azzal, hogy ezt ne azok szervezzék, akik eddigi tevékenységükkel aktívan segítették ennek a rendszernek a létrejöttét.

 

Mert Orbán képviselői hatalmas bűnt elkövetve a hazát és az államot árulták el, amikor megalkották Magyarország Alaptörvényét, de az a „liberális koalíció”, akik MOST készülnek ez ellen tüntetni, azok a népet árulják el. Mert amikor lehetett volna tenni az Orbán diktatúra létrejötte ellen, akkor nem tettek semmit, sőt akadályozták azokat, akik tenni akartak. Tehát hiteltelen részükről az Orbán-rendszerrel szembeni fellépés, mert nem a nép hatalmát akarják visszaállítani, nem a köztársaságot akarják megvédeni – hiszen már a tüntetés nevével elismerik Orbán alaptörvényét - hanem csak Orbán helyére akarnak ülni, és az Orbán által felépített diktatórikus politikai rendszerrel csak a saját hatalmukat akarják megalapozni. Amivel Orbán helyett ők is uralkodhatnak majd a nép felett…..

 

Tehát ki kell menni tüntetni az Orbán-rendszer ellen. De nem azért, hogy hiteltelen szónokok újabb néphülyítéseit végighallgassuk, és este 11-re már otthon legyünk, ahogy a Székely Tamás mellett ülő hölgy elrebegte reményeit….   )

 

 

folyt. 2.

 

Nem akartam magamról írni, de ahogy az elején kezdtem, speciális helyzetbe kerültem. A nép elárulásának története nem érthető meg a Hierarchia működése és saját (rövid) történetem nélkül. Utoljára akkor éreztem ennyire a „véletlenek” sorozatának összjátékát, amikor Kambodzsába kellett mennem. Mert már az mesébe illő, hogy miért pont én és hogy kerültem a Szolidaritás szervezte tüntetés technikai értekezletére. De az már nem mese, ami ott történt.

 

Aki nem ismer, annak az írásom megértése, a mondanivalóm hitelessége miatt rólam a következőt érdemes tudni. (Adok az Egómnak egy kis érvényesülési lehetőséget):

Ma már nem divat erre hivatkozni, de ez az igazság. Egy egyszerű falusi munkás-paraszt család jó tanuló gyereke voltam. Mondhatnám, a szocializmus szokásos káderútját jártam végig, de ahhoz már nem volt gyomrom, hogy alezredestől feljebb jussak. ’88-tól fokozatosan nyitottá váltam új dolgokra! Így 50 évesen már rég nyugdíjas voltam, az állam - amelyik 50 milliót költött a kiképzésemre - nem tartott igényt a tudásomra. Pedig éppen elkezdtem megszolgálni a taníttatásom költségeit.  

Új elfoglaltság után néztem, elkezdtem foglalkozni az állam felépítésével, működésével, joggal való irányításával. Érdekes dolgokra jöttem rá….

 

 

Miután a barátaim segítségével elkészült 3 dimenziós politikai rendszermodellből megértettem, hogy milyen KELL LEGYEN a következő politikai-társadalmi rendszer -  ami az egyetlen hosszú távon is működőképes kiutat adja ebből a válságból - azután kezdtem el komolyan foglalkozni a politikával. Mivel a modell 2009-ben pontosan mutatta, hogy milyen LESZ az Orbán-rendszer, ezért annak megakadályozása érdekében különböző fórumokon egy demokrata összefogást igyekeztem támogatni, aminek a vezérhajója az akkori MSZP kellett volna legyen.

 

De nem lett, mert az MSZP vezetői akkor éppen nem liberális demokráciát akartak, hanem a „Balra, magyar”-ral voltak elfoglalva. A történet további része ismert. „Szanyi kapitány” – miután megcáfoltam az MSZP új irányvonalát és nem tudott válaszolni a kérdéseimre – diliházba csukandó bolondnak nyilvánított. Még egy kicsit küzdöttem, hogy ne 2/3-os legyen a vereség, de időnként azt éreztem, hogy Mesterházyék direkt játszanak a Fidesz 2/3-ra. A vereség után még egy darabig bíztam abban, hogy talán Gyurcsány megteszi a szükséges lépéseket, ehelyett visszalépett abba a szerepbe, amiben egyszer már megbuktatták.

Ekkor mondtam le végleg arról, hogy a jelenlegi pártokkal, politikai szereplőkkel lehet valami változást elérni. Új szereplőket kerestem, akik vezetőként képesek megérteni és végrehajtani a Tetraéder, a 3D politikai modell kínálta új lehetőségeket.

 

Így találkoztam a parlamenten kívüli ellenzék politikai vezetőivel. Sorrendben Kónya Péterrel, Árok Kornéllal, Dániel Péterrel, a Millával, később annak mindkét ágával, Vámos Annával, a TASZ-al, és végül ezek esszenciájával, a Szolidaritással. Valamennyinek felajánlottam eddigi munkáim tapasztalatait, a Tetraéderből következő Új Demokrácia megalakításának lehetőségét és szükségességét. Ugyanígy felajánlottam a Fidesz alkotmányozásával, alaptörvényével kapcsolatos tapasztalataimat, hogy szerintem hogyan lehetne megakadályozni az Alaptörvény hatályba lépését. Nem érdekelte őket. Mintha egy láthatatlan kéz minden tettüket úgy irányította volna, hogy segítsék a Fidesz Alaptörvényének hatályba lépését. Mert javaslataim ellenére egyszer sem tették nyíltan szóvá – pedig sokszor megtehették volna - hogy a Fidesznek nincs joga és felhatalmazása a néptől arra, hogy ilyen, új alaptörvényt készítsen. Ha csak egyszer megteszik, lett volna esély, hogy az Alaptörvényről és a belőle következő Magyarország nevű államról kiderüljön, hogy az mi is valójában és mire szolgál, és akkor meg lehetett volna akadályozni a hatályba lépését. Helyette velem szemben léptek fel. Először Dániel Péter törölt a mozgalmából, mert nem értettem egyet azzal, hogy csak azért tüntessünk, hogy a kormány tárgyaljon velünk, majd a rendvédelmi összefogást eláruló Szolidaritás megalakítását és céljait ért kritikám miatt Árok Kornél végül Kónya Péter zártak ki és ignoráltak. Az, hogy a TASZ a kérdéseim miatt 10 perc múlva a Facebook oldalát is megváltoztatta, hogy többet kérdést se tudjon oda feltenni nem csak én, hanem senki se, az már csak hab volt a tortán. Ekkor értettem meg, hogy ezeket a személyeket és szervezeteket – ha tudnak róla, ha nem - mind a Fidesz-közeli, láthatatlan háttér-titkosszolgálat irányítja. Ugyanaz, amelyik a Fideszt irányítja. És nem az a céljuk, hogy akadályozzák a Fideszt, hanem az, hogy segítsék a céljai elérésében. Ezért, és csak ezért léphet hatályba Magyarország Alaptörvénye!!!

Mert akiknek az lett volna a dolga – akikről AZT HITTÜK, hogy az a dolguk - hogy tegyenek ellene, azok éppen azt segítették, hogy hatályba lépjen.

 

A történetbe már nem fér bele, hogy milyen kezdeményezéseket tettem a jogász társadalom, kilenc magyar egyetem alkotmányjogászai és jogi intézmények, neves alkotmányjogászok felé az Alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy milyen levelet juttattam el az EU vezetőinek és a nemzetközi sajtónak, és milyen kezdeményezést tettünk az országgyűlés ellenzéki képviselői felé, hogy az utolsó utáni pillanatban hogyan tudnának még segíteni az alkotmányos jogaitól megfosztott magyar népnek! 

 

Ilyen előzmények után Molnár Csaba Facebook-os felhívására döntöttem úgy, hogy részt veszek a tüntetést előkészítő megbeszélésen. Szerencsémre előző este egy sikeres és eredményes beszélgetésen vettem részt a Civil Mozgalom vezetőinek egy részével, és őket is rábeszéltem a részvételre. Másnap reggel tudtam meg, hogy az MSZP átengedi a január 2-i Opera előtti Fidesz ellenes tüntetés szervezését annak a Szolidaritásnak, aki sosem akart még kormányváltást se, és céljai közt a Fidesz-Magyarország és nem a Magyar Köztársaság építése áll.

És akkor kalandos körülmények közt eljutottunk a Benczúr utcai megbeszélésre.

 

 

folyt. 3.

 

A megbeszélés utolsó szakaszára értünk oda. A szervezők legszívesebben kidobtak volna bennünket, de azt nem merték megtenni. Tanúink voltak…

Így mi lettünk tanúi az ő megbeszélésüknek, amit egy résztvevő összefoglalt nekünk. Ezek szerint egy nagy, közös rendezvényt tart az összes addig jelentkezett résztvevő, a Szolidaritás szervezésében. Politikai szónoklat csak egy lesz – később tudtam meg, hogy többen több politikai hozzászólást akartak, de a szervezők leszavazták – csak Kónya Péter, a Szolidaritás egyik vezetője fog felszólalni. Az a Kónya Péter, aki többszöri kérésemre, fél évig nem szólt semmit az Alaptörvény ellen. A többi civil hozzászóló lesz. Írók, művészek, közéleti szereplők. Tehát itt rögtön elveszett – a szervezők elvették – annak lehetősége, hogy egy parlamenti képviselő megmentse a még menthetőt. Ugyanis ha egy képviselő kimondaná ezen a tüntetésen, hogy a Fidesznek nem volt joga sem az alaptörvény megalkotására, se az alkotmány hatályon kívül helyezésére - és ezért a Magyar Köztársaság, annak alkotmánya és alkotmányos rendje, jogrendje hatályban van - és ezért a Fidesz alkotmányellenes alaptörvénye és állama jogilag érvénytelen, akkor még lenne esély érdemben tenni Orbán diktatúrája ellen. Főleg ha ezt támogatná az EU és az USA. Így viszont már semmi esély rá. Ez a tüntetés így ártalmatlan „utánlövés”, magyarul csak alibi, szánalmas kísérlet annak bizonyítására, mintha tennének Orbán rendszere ellen valamit. Pedig csak annak a fél éves tevékenységnek a végére tesznek pontot, amivel végig segítették az Orbán rendszer létrejöttét, alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek hatályba lépését. Akkor és úgy tesznek ellene, amikor már tudják, hogy azzal, amit tesznek, nem ártanak Orbán rendszerének.  

 

És akkor ez a „liberális koalíció”, amelyik segítette létrehozni az Orbán rendszert, meghirdeti az Egységfront mozgalom egyik céljának gagyi utánzatát, az összes politikai rendszer leváltását célul kitűző „rendszerváltás” helyett valójában egy „rendszer – vissza – váltást”. Az Orbán rendszerről a polgári (liberális) demokráciára. Arra a rendszerre, amelyik 20 év alatt bebizonyította, hogy nem az EGÉSZ társadalom, hanem csak annak gazdagabb fele érdekében működik, ráadásul egyre nagyobb terhet téve a társadalom többségére. Arra a rendszerre akarnak visszatérni, amelyiket a társadalom többsége elutasít, ami lehetőséget adott egy diktatúra megszületéséhez. Ráadásul ezt újra úgy akarják, hogy nem kérdezik róla meg a népet, és ez a legnagyobb bűnük!

 

Mert egy szó nem hangzik el többé a népszuverenitás visszaállításáról, a nép hatalmának újbóli megteremtéséről, egy nép által alkotott alkotmányról, amiben mindez megtehető. A liberális koalíció elfogadja azt az Alaptörvényt új alkotmánynak, amit a képviselőknek nem volt joguk megalkotni, ami létrehozza azt a Magyarország nevű államot, mely biztosítja Orbán kizárólagos hatalom-birtoklását. Mert a Magyarország nevű államnak - alaptörvénye szerint - nincs legfőbb államhatalmi szervezete (!), hacsak a képviselőket saját birtokán kijelölő Orbán Viktor nem maga az állam létrehozója, és így annak legfőbb államhatalmi „szervezete”.

És ezután már csak kormányváltásról van szó, Orbán leváltásáról, mert a rendszere tökéletes eszköz BÁRKINEK a kezében nép fölötti hatalom gyakorlására.

 

Ezért nevezem ezt a helyzetet a nép elárulásának. A politikai rendszer győztese az ellenzék asszisztálása mellett először létrehozta a diktatúra rendszerét, majd leváltja Orbánt, az egyszemélyi kizárólagos hatalom birtokosát, (a mór megtette kötelességét a mór mehet – szerintem bele fog dilizni ebbe a helyzetbe) és helyébe egy oligarchia által működtetett politikai elitet helyeznek, ami a nép kizárásával egymás közt újra elosztja a hatalmat.

És a néphülyítés folytatódik….:-(((

 

folyt. 4.

 

Mi kell még ahhoz, hogy megértsétek, hogy már megint átvágták a népet? Meddig hagyjuk még ezt a cirkuszt, ahol a politikusok azt hazudják, hogy a mi érdekünkben hozzák létre és működtetik a különböző államokat, - immár a harmadikat - pedig csak a rajtunk, a népen való uralkodásuk és kizsákmányolásunk formája változik??? Mikor történik meg végre, hogy mi, a NÉP, végre kezünkbe vesszük a saját sorsunk irányítását, mi alkotunk magunknak egy alkotmányt, amiben mi hozunk létre bennünket kiszolgáló olyan államot, amiben mi szabunk korlátokat a politikusoknak, és nem hagyjuk, hogy ők korlátozzanak bennünket?

 

Nem azt mondom, hogy nem kell most kimenni az utcára, tüntetni az Orbán rendszer ellen. Hanem azt mondom, hogy ki kell menni, de nem csak a hatalmon levő politikusokat kell elkergetni, hanem az összest, aki nem néphatalmat akar, vagy csak most kezdi el majd hazudni, hogy ő valójában azt akar.

Ebből a válságból – ami valójában 1945 óta tart Magyarországon – csak a nép hatalmának visszaállításával, a népszuverenitás elvére épülő, nép által alkotott alkotmánnyal lehet kimászni. Csak az teremthet valódi társadalmi összefogást, új, „egész-séges” (az EGÉSZ társadalom érdekében működő) demokráciát, és a népet, a társadalmat kiszolgáló államot. Semmilyen diktatúra nem hoz eredményt, minden  újabb kísérlet csak az agóniánkat, a nép szenvedését hosszabbítja meg.

Ideje, hogy felismerjük a nép valódi érdekeit, és annak megfelelően cselekedjünk!!!